Neveléssel-oktatással lekötött óraszámok változása

Egy kiváló szakember, Petróczi Gábor igazgató, tanügyigazgatási szakértő összegezte nagyon jól a szabályváltozásokat, amit érdemes áttekinteni.

A pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének

számításával kapcsolatos szabályok a 2016/17-es tanévben

A köznevelési törvény 62.§-ában rendelkezik a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének mértékéről, amelyet a teljes heti munkaidő 55-65%-ában jelöl meg. Ez a pedagógusok többségére vonatkozóan heti 22-26 óra neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt jelent. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő mértékében ebben a tanévben sem várható változás. Hatályba lépett azonban 2016. július 30-án a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet módosítása, amelynek 17.§-a jelentős változásokat tartalmaz a kötött munkaidő, valamint a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő vonatkozásában. Tekintsük át először a Kormányrendelet szóban forgó paragrafusának teljes szövegét. A 2016. július 30-i hatállyal jelentősen változott, új szövegrészekkel bővült részeket *-gal jelöltük meg és pirossal emeltük ki.

17. § (1) Nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében

1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,

2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,

3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése,

4. heti egy órát meghaladó részében a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása,

5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete,

6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,

8. eseti helyettesítés,

9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,

10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,

11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,

12. az osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység heti két órát meghaladó része,

13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,

14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,

15. a munkaközösség-vezetés heti két órát meghaladó része,

16. az intézményfejlesztési és intézményi önértékelési feladatokban való közreműködés,

17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,

18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,

19. hangszerkarbantartás megszervezése,

20. különböző feladatellátási helyeken történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás,

21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása,

22. a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára, valamint *23. pedagógus-továbbképzésben való részvétel rendelhető el.

A Kormányrendelet 2016. július 30-ig hatályban lévő rendelkezései szerint eddig is részét képezte a 26 és 32 óra közötti kötött munkaidőnek az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzati munkára fordított tevékenység, mostantól azonban ezeknek csak a megjelölt óraszám feletti része számít a kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött részébe.

A 17.§ (1) bekezdésében foglalt módosult rendelkezés – szakmailag egyértelműen támogatható módon – azt jelenti, hogy a diákönkormányzat (vagy más önszerveződési csoportosulás) munkáját támogató tevékenység heti egy órát, az osztályfőnöki munkával kapcsolatos tevékenységnek heti két órát, a munkaközösség-vezetéssel kapcsolatos tevékenységnek heti két órát meghaladó része a 26 és 32 óra közötti kötött munkaidő részét képezi. Ez a rendelkezés azonban azonnal fölveti azt a problémát, hogy mi történik az adott tevékenységek 1, 2, 2 órájával, azaz a „meg nem haladó” résszel!

Erre a módosított Kormányrendelet új (1a) bekezdése adja meg a választ:

17. § (1a) Az (1) bekezdés 4., 12. és 15. pontjában meghatározott tevékenység összesen heti négy óra erejéig számít be a kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött részébe.

Az új rendelkezés szerint tehát egyértelmű, hogy 2017. szeptember 1-jétől alkalmazandóan a neveléssel-oktatással lekötött heti munkaidőbe beleszámítanak az alábbi tevékenységek a felsorolásban megjelölt óraszámokkal:

• a diákönkormányzati munka támogatása (iskolán belül) – heti 1 óra időtartamban,
• az osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység – heti 2 óra időtartamban,
• a munkaközösség-vezetéssel kapcsolatos tevékenység – heti 2 óra időtartamban.

A rendelkezést pedagógiai és tanügyigazgatási szempontból szükségesnek tartom, bár a magam részéről a munkaközösség-vezetéssel kapcsolatos tevékenységre legföljebb heti egy órát javasoltam volna.

Felvetődik azonban a tantárgyfelosztás elkészítésével kapcsolatos gyakorlati probléma: a 2016. július 30-án (a nyári szünet közepén) hatályba lépett, a pedagógusok számára kedvező előírások azt jelentik, hogy a tantárgyfelosztásban sok pedagógus óraszáma megnövekszik:

• az osztályfőnököké heti két órával
• a munkaközösség-vezetőké heti két órával
• a diákönkormányzatot patronáló pedagógusé heti egy órával
• az osztályfőnöki és munkaközösség-vezetői feladatokat is ellátóké heti négy órával.

A tantárgyfelosztások azonban már elkészültek, és azokban a pedagógusok ténylegesen megtartandó óraszáma általában 22-26 között van, sok iskolában és sok pedagógus esetén a 26 közelében vagy éppen a maximális értéken. Ha azonban a jogszabály által újonnan elrendelt 1, 2 vagy éppen 4 órát beszámítjuk a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe – más választásunk nem nagyon van! – akkor a pedagógusok óraszáma sok esetben a maximális 26 óra fölé fog emelkedni.

Tekintsük át, mit lehet tenni ebben a helyzetben!

1. Amely pedagógusoknál lehetséges, ott csökkenteni kell a megtartandó tényleges órák számát úgy, hogy az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői feladatokkal együtt se emelkedjen 26 óra fölé. Borítékolható, hogy ez a lépés szinte minden iskolában problémák halmazát fogja fölvetni a tantárgyfelosztásban.
2. Nem veszünk tudomást a módosult rendelkezésekről, vagy csak olyan mértékben emeljük a kollégák neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét, hogy ne lépje túl a 26 órát – ez az eljárás azonban egyértelműen jogszabálysértő.
3. Ha más munkaszervezési eljárásokkal nem oldható meg, akkor elrendeljük a heti 26 óra feletti neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt, ebben az esetben azonban megállapodás alapján óradíjat kell fizetnünk a pedagógusoknak, amelyet jogszabály nem tartalmaz. Az állami fenntartású intézmények számára azonban előírja a KLIK kollektív szerződésének a 12.2. szakasza.

Idézzük a KLIK kollektív szerződésének hivatkozott előírását:

„12.2. Ha a feladat ellátása más munkaszervezési intézkedések alkalmazásával nem oldható meg, megállapodáson alapuló díjazás illeti meg a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat, amennyiben a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határánál több tanórai foglalkozást … tart. A díj irányadó összege – minden megtarott ilyen foglalkozás után – a 13.1. pont szerint megállapítható összeg.”

Mint látjuk, itt is problémával találkozunk azonban, hiszen a szövegben az szerepel: „, amennyiben a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határánál több tanórai foglalkozást … tart”. Márpedig nem tart több foglalkozást, hiszen tulajdonképpen órakedvezményben részesül. Ha ezt az utat választjuk, akkor meg kell várni az állami intézményfenntartó kollektív szerződésének módosítását, amely talán rendezni fogja ezt a problémát.

A rendelkezés az általam vezetett 600 fős iskolában, ahol 20 osztály és 6 munkaközösség működik, az alábbi változásokat hozza a pedagógusok neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében:

• az osztályfőnöki többletórák száma a 20 osztályban – 40 óra
• a munkaközösség-vezetői többletórák száma a 6 munkaközösségben – 12 óra
• a diákönkormányzatot segítő tanár többlet óraszáma – 1 óra

A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben szeptember 1-jétől jelentkező 53 többletóraszám legalább két teljes többlet státust igényelne, amellyel szeptember 1-jétől nyilvánvalóan nem rendelkezünk.

(Megjegyzés: a cikk szerkesztés nélkül került átvételre, megtartva a szerző gondolatait, véleményét)